Elrabolták Kádár János földi maradványait
Ismeretlen tettesek elvitték Kádár János földi maradványait a fővárosi Fiumei úti temetőből. A sírok márvány előlapját levették, a föld egy részét kihányták, a fémkoporsót kivágták. A rendőrség szerint a Kádár felesége hamvait tartalmazó urnának is nyoma veszett.
Megrongálták Kádár Jánosnak, az MSZMP volt főtitkárának és feleségének sírját a fővárosi Fiumei úti temetőben - közölte az [origo]-val Szentendrei Angéla, a Budapesti Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője. A két sír márvány előlapját levették, a földet pedig kihányták a síremlékekről. A síremlék környékét a rendőrök lezárták, a közelébe nem lehet menni, a sírt körülvevő bokroktól pedig egyébként sem látni a sírhelyet.
A tettesek felfeszítették a volt pártvezető fémkoporsóját, és mint azt a SOTE Igazságügyi Orvostani ntézetében csütörtökre virradóra megállapították: több csontot elvittek. A sírból eltűnt Kádár felesége urnája is.
A temetőben lévő munkásmozgalmi panteonra a következő feliratot írták: "Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat". Ez az idézet a Kárpátia együttes Neveket akarok hallani című dalából származik - emlékeztet az MTI, amely hozzáteszi, hogy a 2003-ban alakult magyar zenekar a Wikipedia nevű internetes lexikon szócikke szerint "magyar nemzeti-rock stílusú", "erős nemzeti identitású és revizionista" zenét játszik.
A rongálás valószínűleg hajnalban történhetett, éjjel 1 órakor a sír még sértetlen volt. Akkor ugyanis direkt megnézték a temetőben járőröző biztonsági őrök, hogy a május elsején elhelyezett mécsesek nem okoztak-e tüzet - közölte a temető vezérigazgatója. Simóka Kálmánné szerint nem voltak ilyen durva rongálásra felkészülve. Az 56 hektárnyi területű temetőt éjjelenként három biztonsági őr ellenőrzi, akik nem tudnak mindehol ott lenni. Simóka szerint a rombolásnak semmilyen előjele nem volt.
A rongálók valószínűleg többen lehettek. Először eltávolították a vörös gránit fedlapot, amire "gyilkosok '56" feliratot fújtak rá. 1-1,5 méter mélyen kiásták a sírt, a fémkoporsóba pedig 30-szor 30-as lyukat vágtak. Az elmúlt 7 évben egyszer rongálták meg Kádár sírját, akkor egy idős nő öntötte le zöld festékkel.
A VIII. kerületi kapitányság külön nyomozócsoportot állított fel annak kiderítésre, hogy mikor történt a bűncselekmény, illetve hogy ki követte el azt. Délután fél háromkor még folyt a helyszíni szemle. A rendőrség rongálás vétsége miatt indított nyomozást.
Kádár János - eredeti nevén Csermanek János - 1912-ben született. Az MSZMP főtitkáraként 1956-1988 között a szocialista diktatúra első embere volt. Az ő nevéhez fűződik többek között az 1956-os forradalom leverése, valamint az azt követő megtorlások, kivégzések. Kádár Budapesten, 1989. július 6-án halt meg. Mindössze néhány órás különbség van a halála és Nagy Imre volt miniszterelnök legfelsőbb bírósági rehabilitációjának kihirdetése között.
Ellopták Kádár csontjait és felesége urnáját
Kádár János síremlékének fedelét ismeretlen tettesek szerdára virradóra leszedték, és felnyitották fémkoporsóját. A csontokat elvitték, és nem találják Kádár János feleségének urnáját sem. A munkásmozgalom panteonján egy gyalázkodó felirat olvasható, a rendőrség egyelőre vizsgálja, van-e egymáshoz köze a két esetnek.
Meggyalázták Kádár János síremlékét a fővárosi Fiumei úti temetőben szerdán, a csontokat ellopták, közölte a rendőrség. Kormos Endre, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) sajtóügyeletese elmondta, ismeretlenek leszedték Kádár János és felesége síremlékének márvány fedlapját, a földet pedig kidobálták. A tettesek felfeszítették a volt pártfőtitkár két méter mélyen fekvő fémkoporsóját, és elvitték a földi maradványokat is, illetve Kádár feleségének, Tamáska Máriának az urnáját - ami az egykori pártvezető sírján volt. Ennek megállapításához teljesen ki kellett bontani a sírt.
A történteket először a sírkert biztonsági őre észlelte, ő értesítette a rendőröket nem sokkal dél előtt, a temető tájékoztatása szerint kedd éjjel még égtek a mécsesek a sírhelyen. A temetőt megszállták a rendőrök, tudósítónk legalább 10 rendőrautót és egy csapaszállító kisbuszt is látott. A helyszínelők kordonnal lezárták a sírt körülvelő füves, legalább 40x50 méteres területet.
Vizsgálják a koporsót
Mivel a fémkoporsó rossz állapotban volt, elszállították, hogy az antropológusok megfelelő körülmények között vizsgálhassák meg, mondta sajtótájékoztatón Simóka Kálmánné, a Budapesti Temetkezési Zrt. vezérigazgatója. A vizsgálatok elvégzése után a földi maradványokat visszaszállítják a temetőbe, és gondoskodnak az újratemetésről, ennek részleteire azonban egyelőre nem tért ki. Simóka beszélt arról is, hogy hosszú távon meg kell erősíteni a temető védelmét.
Feltételezhető, hogy a tettesek többen voltak: először eltávolították a fedlapot, amire a "gyilkosok 56" feliratot fújták rá, utána majdnem 2 méter mélyen kiásták a sírt. A fémkoporsóba a lábhoz közeli részen egy 30x30 centis lyukat vágtak. A koporsó valószínűleg ekkor telt meg földdel, ami nehezítette a csontok keresését.
A VIII. kerületi kapitányság rongálás miatt rendelt el nyomozást, a csontok eltűnése miatt azonban csak akkor nyomoznak kegyeletsértés miatt, ha a közvetlen hozzátartozók feljelentést tesznek. Ha csak rongálásról van szó, akkor az 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Gyalázkodó felirat
A temetőben a munkásmozgalom panteonjára fekete festékkel gyalázkodó feliratot írtak: "Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat". Ez az idézet a Kárpátia együttes Neveket akarok hallani című dalából származik, az együttes erősen nemzeti identitású és revizionista zenét játszik. A BRFK vizsgálja, hogy a feliratnak van-e köze a sírrongáláshoz.
A sír kifosztását a radikális jobboldali szervezeteken kívül szinte az összes politikai csoportosulás - a KDNP-től a Munkáspártig - elítélte. A tisztelet minden magyar állampolgár sírját megilleti, így a diktatúra vezetőjéét is, mondta az Indexnek a magyar kegyeleti bizottság elnöke, Boross Péter.
Legutóbb 2000 novemberében gyalázták meg Kádár János sírját, akkor egy idő asszony mázolta le zöld festékkel. Tettét azzal magyarázta, hogy sok fiatal halála szárad Kádár lelkén.
Kádár János 1956 novemberétől több mint harminc éven át volt Magyarország első számú pártállami vezetője. Az MSZMP volt főtitkára 1989. július 6-án halt meg, azon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróság hatálytalanította a Nagy Imre és társai perében hozott ítéleteket.
